2009. június 7., vasárnap

Goodbye

Mostanság történt pár dolog, de nem igazán volt kedvem írni, vagy ha volt is akkor is mire eljutottam addig, hogy írjak közbe jött valami és inkább hanyagoltam. Hm, de most eljutottam addig, hogy van is kedvem írni és más dolgom sincs. Szóval itt vagyok és koptatom a billentyűzetet.

Múlt héten szombaton Anyumék elvittek egy japán étterembe, ahol a pincérnek olyan japános feje volt. Ezen felbátorodva gondoltam kipróbálom japán nyelvtudásomat. Hát megtettem, de mint kiderült, a srác nem kínai volt, de én ezt akkor nem tudtam. Amikor elmondtam a pincérnek japánul, hogy finom volt az étel, úgy nézett rám, mintha nem érteni. Hm mondom jó, biztos nem hallotta aztán elmondtam még egyszer, de erre elkezdett dadogni és elment. Onnantól fogva egy másik pincér jött oda. :D Ennek ellenére az étel finom volt, és maga a hely is jó volt.

Ez volt az utolsó olyan hét ebben a tanévben, amiben keményen hajtani kellett. A jövőhét már gyerekjáték lesz. Legalább is remélem. :D
Szombaton (azaz tegnap) elmentünk egyik osztálytársunk focimeccsére. Fannival Nyugatiból mentünk Újpest központba, ahol találkoztunk még pár osztálytárssal. A meccs hát érdekes volt. A csapat aminek szurkolnunk kellett volna 4:1-re vereséget szenvedett. Viszont osztálytársunk, Dani 39-szer beleért a labdába. Mi 45-re tippeltünk. Így legalább Fanninak lesz mivel oltania őt. :'D A lelátó, ahol ültünk telke volt darázzsal vagy méhvel vagy nem tudom, de sok volt és állandóan hajkurásztuk őket. A meccs után is együtt mentünk vissza Nyugatiba Fannival.

Ebéd után Anyuékkal elmentünk Ázsia Centerbe, mert, hogy az milyen nagy cucc meg minden. Háát~ nagy szar az egész, tisztára mint a Sárkány Center, csak nem egy hangárban van, hanem egy szép körítésű nagy épületben. Egy az egyben egy kínai piac az egész. Semmi extra. Mondjuk a WC-je az tiszta. :D

Hm, hát ennyi lett volna a bő egy hetem halál izgalmas történéseinek sora. Ennyit erről. By-by.

Nincsenek megjegyzések: